A citológiai (papanicolaou)-vizsgálat

A méhnyakrák, illetve a megelőző állapotok korai felismerésének legfontosabb eszköze a citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat (ezt nevezi az amerikai irodalom Pap-tesztnek, amely kifejlesztőjének, George Nicholas Papanicolaounak a nevéből adódik). Európában ezzel együtt alkalmazzák a méhnyak közvetlen, nagyítóval történő vizsgálatát, az ún. kolposzkópos vizsgálatot is.

A citológiai (Papanicolaou)-vizsgálat során sejtmintát vesznek a méhnyak felszínéről (ún. exfoliatív citológia). Ez a hüvely eszközös feltárása mellett egy pálcika vagy kefe segítségével történik. A mintát tárgylemezre kenik és festés után mikroszkóppal vizsgálják, amely fertőzések, gyulladás és daganat kimutatására alkalmas.

A rákszűrési szintek megállapítása tehát a Papanicolaou-féle osztályozás, illetve újabban emellett a Bethesda-rendszer (TBS) új beosztása alapján történik (2001 óta világszerte a Bethesda klasszifikáció van használatban).

 

A két osztályozást az alábbi táblázat tartalmazza:

München II. Klasszifikáció BETHESDA 2001
PAP I-II Kóros hámelváltozás nem azonosítható
PAP II w* ASCUS és vagy HPV infekció “nem-klasszikus” jelei
PAP III** ASCH és AGUS
PAP IIID LSIL; HSIL
PAP IVa HSIL
PAP IVb HSIL / mikroinvazív karcinóma
PAP V Invazív karcinóma

* Pap IIw (w=wiederholen/ismétlés): a Müncheni II. Klasszifikációban nem hivatalos, a citológia gyakorlatban azonben általánosan elterjedt forma
** Pap III: ASCH és AGUS kategóriát is magába foglaló kategória, azon esetek, melyekben súlyos diszplázia vagy karcinóma biztonsággal nem zárható ki

A Papanicolaou-féle osztályozásban a számokat olykor római számmal jelölik. Létezik P0 szint is, ez az értékelhetetlen kenetet jelzi, a vizsgálatot ismételni kell.

A Papanicolaou szerinti 1-5 skála egyszerűen magyarázva azt jelenti, hogy az 1-es és 2-es szint negatív, a 4-es és 5-ös értékek valódi ráksejtek jelenlétére utalnak, míg a P3 lelet csak gyanús sejtekre utal, és szükséges a vizsgálat ismétlése.

P1: a lelet negatív, az életkornak és egészséges állapotnak (ciklus, terhesség, menopauza) megfelelő, jóindulatú sejtkép.

P2: szintén negatív lelet. Az adott anatómiai területen előforduló, éptől ugyan eltérő, de nem rosszindulatú sejtkép.

P3: kóros sejtek jelennek meg a kenetben, de nem lehet eldönteni, hogy gyulladás következményeképpen, vagy pedig daganatfejlődés korai fázisát jelzik.
Ha valakinek P3-as az eredménye, megfelelő kezelést kell kapnia, majd meg kell ismételni a vizsgálatot. Amennyiben ismét P3-as lesz a lelet, szövettani elemzés elvégzése is történhet, az alcsoporttól függően.

P4: rosszindulatú diagnózist jelent: a kenetben daganatsejtnek tartható sejt található, értelmezése azonban a különböző laboratóriumok gyakorlatában eltérő lehet.

P5: sajnos, egyértelműen pozitív lelet, biztos, hogy daganatra utal a sejtkép. A rosszindulatúság minden citológiai kritériumát mutatja.

Az utóbbi, azaz P4-es és P5-ös jelű kenet esetében szövettani vizsgálatot kell végezni az okok tisztázása végett.

Vissza a DEFLAGYN-ról közérthetően tartalomjegyzékre

To Top