Mi a méhnyakrák?

Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat.

Ha nem észlelik időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és tumorsejtekké fejlődhetnek. Ekkortól már méhnyakrákról beszélünk.

A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. Korai formájában rendszerint egyáltalán nincsenek tünetei. Az első panaszok általában akkor jelentkeznek, amikor a fejlődő daganat már beszűrte a méhnyak izomállományát és/vagy ráterjedt a környező szövetekre is.

 

Méhnyakrák kialakulásának szempontjából magas kockázatot jelentenek a következők:

  • az életkor a szexuális élet megkezdésekor (minél korábban, annál nagyobb a rizikó),
  • a szexuális partnerek száma (minél nagyobb, annál magasabb a kockázat),
  • a nem elég rendszeresen végzett cytológiai vizsgálat,
  • dohányzás, és
  • szexuális úton terjedő betegségek (például Humán Papilloma Vírus [HPV], herpesz [HSV], és HIV).

 

A méhnyakrákot leggyakrabban a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt elmúlik spontán remisszióval, vagyis a szervezet természetes immunvédekezése következtében, azonban egy részéből tumor alakulhat ki.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fertőződött, annál azonnal ki is alakulna a daganat, Amennyiben a fertőzést időben diagnosztizálják, rendelkezésre állnak terápiás lehetőségek.

Vissza a DEFLAGYN-ról közérthetően tartalomjegyzékre

To Top